Hatékonyan segítik a nyomozati munkát

Leginkább büntetőeljárásokban használható fejlesztés történik a Komplex forenzikus informatikai alkalmazások fejlesztése nevet viselő FIEK projektben. Az újítás azonban bevethető lesz minden olyan területen, ahol egy tárgy nyomon követése, illetve mozgásának, átadásának, útvonalának hiteltérdemlő igazolása szükséges. A részletekbe Dr. Kovács Gábor tanszékvezető, egyetemi tanár avat be.

Még 2014-ben hozta létre az egyetem szenátusa a kriminalisztikai és kriminológiai kutató központot. Ezzel a bázissal és két évnyi kutatási előzménnyel csatlakozunk 2016-ban a FIEK projekthez. A jogtudomány általában kellő távolságban van az ipari együttműködésektől, éppen ezért lett a projekt célja, hogy közeledjenek egymáshoz. Két olyan pontot találtam, amivel ez megvalósítható. Az egyik a helyszíni szemle modernizációja. A másik az önvezető járművek jogi problémáit vizsgálja – mondta Dr. Kovács Gábor tanszékvezető.

 

A helyszíni szemlét a gyorsaság igénye miatt kell modernizálni?
-Az Európai Unió tagországaiban különbözőek a bizonyítási rendszerek. A bűnjelek kezelése, a helyszíni szemlék kivitelezése eltérő szabályok, standardok szerint történik, és az ehhez kapcsolódó laboratóriumi és szakértői munkában is lehetnek eltérések. Ezért az EU tanácsa úgy döntött, hogy 2020-ra egységesíteni, harmonizálni kell ezt a területet is. Mi azt kutatjuk, hogyan lehet a szemlék pontosságát, illetve a helyszínek reprodukáláshatóságát növelni úgy, hogy közben a szemle időtartamát ne nyújtsák el. Ehhez új technikákat kell bevezetni, mégpedig úgy, hogy azok kiállják a jogi követelmények próbáját is. Magyarországon évente 40-50 ezer helyszíni szemle van. Mindegyik egyszeri és megismételhetetlen. Csak egy lehetőség van jól csinálni, és csak egyszer lehet elrontani. Nincs javítási lehetőség. Ráadásul a jogi eljárások elhúzódhatnak akár 4-8 évig is. Ezalatt lebonthatják például az érintett épületet, és nem marad róla más a kezünkben, mint egy jegyzőkönyv és néhány fotó. Illetve évekkel később felmerülhet olyan más felvetés is sz ügyben, amely a szemle idején még nem volt releváns, nem vizsgálták, utólag pedig nem is lehet.

 

Milyen konkrét eszközökkel érhető el a jobb jelrögzítés?
Egy szemlén nagyon sokat mérnek a helyszíneken. Mindennek rögzíteni kell az egymáshoz viszonyított távolságát, legyen az bűnügyi vagy közlekedési baleseti helyszín. Ma már léteznek olyan technológiák, amikkel háromdimenziós térben le tudják tapogatni a helyszínt. A lézerszkenner rövid idő alatt elvégzi ezt a munkát. Vannak olyan fényképezőgépek is, amik különleges rögzítési módra képesek. Kérdés, hogy az így rögzített adatokat hogyan tudjuk úgy felhasználni, hogy létre lehessen hozni hitelesen, kételyek nélkül, megmásíthatatlanul, teljesen értékelhető módon a tetthely nulla állapotát mutató virtuális teret.  Amit később a vád, a védelem képviselője és a bíró egyaránt bejárhat, akár mérhet is benne. Egy bíró akkor tud jó ítéletet hozni, ha konkrét meggyőződés ébred benne. Emberéletekről dönt, sokak jövőjét befolyásolja a döntése. Ezért lényeges, hogy hitelt érdemlően rögzítsük a történteket, lehetővé téve a bűncselekmény helyszínének utólagos virtuális bejárását, mint egy videojátékban. Mert minél pontosabb a nyomrögzítés, annál pontosabb lesz az ezen alapuló bírósági tényállás. Ez az egyik pillér, amin elindultunk Baranyi professzor segítségével, aki profi virtuális valóság rendszereket fejlesztett ki az egyetemen. 

 

A nyomkeresés javításán túl mivel segíthető a nyomozás?
A bűnjelkezelési rendszer javításával. Annak elemei ugyanis harminc éve változatlanok. Komoly adminisztratív pluszmunkával járnak, olyan, mintha megállt volna az idő a nyolcvanas években. Minden kézi erővel történik, még a bűnjeltasakok címkéit is kézzel írják meg. Az a célunk, hogy egy összetett logisztikai, informatikai, kriminalisztikai rendszerrel, egy prototípus létrehozásával és átadásával fel lehessen szabadítani a nyomozók idejét, így többet tudnak foglalkozni a bűnüldözéssel a cetlik töltögetése, ragasztgatása, a nyilvántartókönyvek írogatása helyett, nem beszélve az ezekből adódó hibalehetőségekből. Ezek a folyamatok automatizálhatók, amivel időt spórolnak a nyomozati munka javára.

 

Eljöhet az a gyorsaság, amit a tévében látunk?
A filmsorozatok a társadalom és a szakma figyelmét egyaránt felhívták a kriminalisztikára, a Forensic Science-re. A CSI-ban látott technikák nyomán megnövekedett az elvárás, hogy így nézzen ki a nyomozás menete. Ám egyelőre komoly távolság van a valóság és a krimik technológiái, valamint a begyűjtött bizonyítékok kezelése között. A tetthelytől a tárgyalóteremig hitelt érdemlően igazolni kell a (gyakran évekig tárolt) bűnjel útját, hogy ki, hogyan rögzítette, ki csomagolta, ki mikor nyúlt hozzá és miért bontotta ki azt. A gyakorlatban alkalmazott módszer nem igazán alkalmas erre.

 

Az említett prototípus már létezik?
Elméletben és gyakorlatban is felvázoltunk egy modellt, amely alapján létrehoztunk egy kezdeti fázisban, de bemutatásra alkalmas prototípust. Ezt fogjuk az ORFK elé vinni, hogy aztán az ő észrevételeik, kéréseik alapján tovább fejlesszük, majd rendelkezésükre bocsássuk. 

 

Az önvezető autók témáját honnan közelíti a projekt?
Az automata járművek jogi kérdéseit vizsgáló projektben is dolgozunk, mert van egy kapcsolódási pontja a kriminalisztikai központtal. Önvezető járművet csak akkor lehet vizsgálni, ha mindhárom tényezőt (a műszaki fejlesztés, a jog és az ember) külön-külön is elemezzük. Utóbbi a miénk. Még mindig keveset tudunk az ember reakcióiról, pszichológiai kilengéseiről, helyzetfelismerési képességről, illetve hogy a fél- vagy teljesen automatikus rendszer milyen hatással lesz ránk, miben segít és miben hátráltat minket. Jogi felelősséget pedig ezek ismerete nélkül nem vizsgálhatunk. Az ember számára készített rendszer okozta hibákat nem kérhetjük addig számon, amíg nem vagyunk tisztában az egyén határaival. A leggyorsabb fejlődési ütemben bízva is évtizedekbe telik, mire a járműpark fokozatosan lecserélődik a teljesen automata járművekre. Addig viszont muszáj figyelni az emberi tényezőre. Sőt, gyalogosok és kerékpárosok akkor is lesznek. Mint ahogy balesetek is, szuper technológiától függetlenül. Plusz ne felejtsük el, hogy a sokat emlegetett fejlődés alapja az informatika, egymással kommunikáló gépek, ide-oda küldött és letöltött adatok formájában, melyek visszaélésre adnak okot, támadásnak lehet a rendszer kitéve, állandó veszély a külső beleavatkozás és máris az alap koncepciónál találjuk magunkat, a bűnügyek, a kriminalisztika terepén.